Appenzell Innerrhoden Svájc legkisebb kantonja a 26-ból, mindössze 17 ezren lakják az ország ÉK-i részén. Miután a XVI. században sikerült elszakadni a St. Gallen-i apáttól, és idővel felvetetni magukat a Svájci kantonok akkor még nagyon laza szövetségébe, még a századforduló előtt összevesztek a reformáción, s így jött létre a két Appenzell kanton: Innerrhoden (katolikus) és Ausserrhoden (református). (Ez nem ide tartozik, de Jura kanton csupán 1979-ben vált le Bernről - pont azért mert dominánsan katolikus, míg Bern protestáns. Így ma meg az okoz gondot, hogy Jura déli része hiába protestáns, s így Bernnél maradt, de a fővárossal szemben francia nyelvű.. Nehéz dolgok ezek.)
A Rajna-völgyből egy egysávos alsóbbrendű úton vágunk át a régióba. Ahogy kanyarog az út egy fehér Mercedes ML húz át minket a gyönyörű erdőn. Rendszáma AI, azaz helyi lehet.. de mégsem lehet biztos benne az ember, mert az alacsony autó-adóknak hála az összes bérautócég ide jegyzi be flottáját.
Kiérünk az erdőből, és elénktárul az igazi lándsáft. Káprázóan zöld mezőket kell elképzelni a hullámzó dombokon, tehén-kolompot, elszórt faházakat, a falukban festett homlokzatokat, s a háttérben a Säntis 2500m-es havas csúcsát a kék ég kontrasztjában.
De nem lehet megállni fényképezni, mert - szokás szerint - késésben vagyunk. Ugyanis április utolsó vasárnapja van, s az 1872 óta érvényben lévő alkotmány szerint minden évben ezen a napon tartják Appenzell faluban a Landesgemeindét, azaz az országos gyűlést. Ilyenkor a szavazásra jogosultak összegyűlnek a falu főterén, a férfiak oldalukon karddal, míg a nők a jogosultságot bizonyító okmánnyal, és közvetlenül törvényeket hoznak, valamint megválasztják a végrehajtó hatalmat jelentő tanácsot. Minden kérdésről nyiltan, kézfeltartással döntenek, és elméletileg bárki kifejtheti véleményét. Appenzell Innerrhoden különösen konzervatív kanton, így egészen 1991-ig kellett várni, hogy a nőket is bevonják a fehérnépnek nem való, komoly politikába - akkor is csak a berni legfelsőbb bíróság nyomására..
És valóban, Európa közepén (mert csak mi gonduljuk, hogy mi vagyunk ott - tőlünk nyugatabbra inkább tekintik Svájcot vagy Bajorországot annak) még mindig így, az 1585-as Ezüst Könyv szerint mennek a dolgok. Jó hosszan, 3 és fél órán át beszéltek az emberek a pulpituson érthetetlen schwytzer duetsch-ül, a szavazók sajna jobbára csak mindennapi öltözetben, esetleg öltönyben jelentek meg, és rendesen, kardcsörgetés nélkül, kézfeltartással szavaztak. Mertek volna nem eljönni - a törvény szerint a közügyekben való részvétel elmulasztása pénzbüntetéssel jár - kivéve, ha az időjárási körülmények vagy valami fontosabb kötelesség nem engedi. Ilyen lehet pl. a tehenek őrzése.
Képek itt.
Ja, és hogy milyen komoly döntéseket hoztak? Hogy mást ne mondjak betiltották a meztelen túrázást. Merthogy egyre több olyan német túrázó jelent meg a hegyeikben, akik az igazi természetközeliség jegyében nem viselt a bakancson kívül semmi mást. A szégyentelenek! Skandallum!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Svájc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Svájc. Összes bejegyzés megjelenítése
40 millió forintos bírság gyorshajtásért
Tavaly nyáron az amúgy gyönyörű Fribourg mellett békésen radarozó svájci rendőröket egy francia rendszámú Ferrari ébresztette fel, amint 250km/h-val tepert el melletük.
A csigaevő úriembernek nem ez volt az első gyorshajtása a kantonban, ezért az eljáró bíró keményebb büntetési tétel mellett döntött. A végeredmény szerint három hónapon belül 70 ezer CHF-et (mintegy 13.3 millió Ft-ot) kell befizetnie, továbbá kap 5 évre felfüggesztve még 138.5 ezer CHF (26.3 millió Ft) bírságot. Az indoklásban a bíró megjegyezte, hogy a kalkuláció során figyelembe vette a vétkes jelentősebb anyagi lehetőségeit is.
A történet üzenete az, hogy itt a közteherviselés még a bírságokban is megjelenik (lehetett volna ez is a post címe, de a blikkes felütés azért jobban hangzott), esetleg az, hogy a gazdaság ilyen szintjén meg kell emelni a tételeket, hogy elrettentő erejük legyen a büntetéseknek. Nekem azonban fontosabb, hogy 1) a készülékek hibahatárát 7km/h-ban veszik figyelembe 2) ha engem fényképeznek le, talán nem kell eladnom a lakásomat. Talán nem.
(forrás: NZZ)
A csigaevő úriembernek nem ez volt az első gyorshajtása a kantonban, ezért az eljáró bíró keményebb büntetési tétel mellett döntött. A végeredmény szerint három hónapon belül 70 ezer CHF-et (mintegy 13.3 millió Ft-ot) kell befizetnie, továbbá kap 5 évre felfüggesztve még 138.5 ezer CHF (26.3 millió Ft) bírságot. Az indoklásban a bíró megjegyezte, hogy a kalkuláció során figyelembe vette a vétkes jelentősebb anyagi lehetőségeit is.
A történet üzenete az, hogy itt a közteherviselés még a bírságokban is megjelenik (lehetett volna ez is a post címe, de a blikkes felütés azért jobban hangzott), esetleg az, hogy a gazdaság ilyen szintjén meg kell emelni a tételeket, hogy elrettentő erejük legyen a büntetéseknek. Nekem azonban fontosabb, hogy 1) a készülékek hibahatárát 7km/h-ban veszik figyelembe 2) ha engem fényképeznek le, talán nem kell eladnom a lakásomat. Talán nem.
(forrás: NZZ)
Öregség
Nagymamám (84), utolsó elő nagyszülőm befeküdt a kórházba múlt héten. A régóta meglévő autoimmun betegsége és az így-úgy egyenesben tartott cukorbetegsége mellé összeszedett egy gerincsérvet. Ami ennél ilyesztőbb, hogy vannak jelek, hogy agyilag is kezd leépülni. És négy betegséget kezelni amúgy sem könnyű, ráadásul ebből kb. a gerincsérv, ami "könnyen" elintézhető, a többi nem egyszerű.
Nem azt mondom, hogy 84 év kevés, de..
Sárga ruhás bácsi (86) épp a csomagját bontogatta, amikor felértünk a Mte Lemára tegnap. Mire az utolsó fiatal is elindult, már az ő siklóernyője is ki volt bontva. Megkért, hogy segítsünk elegyengetni az ernyőt, majd komótosan ellenőrzött mindent. Néha úgy nézett ki, hogy nem teljesen van ott, elsőre nem is sikerült elindulnia, de újabb félóra bogozás után őt is felkapta a szél. Azt mondta, kb. 200 ugrás után van, azaz kb. 80 évesen kezdte, de biztos nem hamarabb, mint 70.
Fehér szakállú bácsi (~62) kicsit már türelmetlen volt, hogy a Sárga ruhás bácsi miért nem indul már. Pedig neki már a hegyre érkezése sem volt egyszerű. A hosszú zsákja a felvonó ablakából is több méterre nyúlt ki - végig azon izgultunk, csak ne akadjon bele egy fába.
A csúcson, az 1600m dacára is 20 fok fölötti meleg napsütésben előbb félmeztelenre vetkőzött és úgy állt neki a sárkányrepülő összerakásának. A csajok csorgó nyállal bámulták a testét - bár fele annyi idős sem vagyok, így én már sosem fogok kinézni. Lassan elkészült, ellenőrzött mindent, kicsit még napfürdőzött, beszélgetett a feleségével, majd felvette a "rovarruhát"és odaállt a hegyoldal szélére. Várta, hogy a Sárga ruhás bácsi elinduljon, és fel-felpillantott a szélzsákra, hogy elég szél van-e az induláshoz. Végül szinte egyszerre indultak el.
Nem azt mondom, hogy 84 év kevés, de..
Sárga ruhás bácsi (86) épp a csomagját bontogatta, amikor felértünk a Mte Lemára tegnap. Mire az utolsó fiatal is elindult, már az ő siklóernyője is ki volt bontva. Megkért, hogy segítsünk elegyengetni az ernyőt, majd komótosan ellenőrzött mindent. Néha úgy nézett ki, hogy nem teljesen van ott, elsőre nem is sikerült elindulnia, de újabb félóra bogozás után őt is felkapta a szél. Azt mondta, kb. 200 ugrás után van, azaz kb. 80 évesen kezdte, de biztos nem hamarabb, mint 70.
Fehér szakállú bácsi (~62) kicsit már türelmetlen volt, hogy a Sárga ruhás bácsi miért nem indul már. Pedig neki már a hegyre érkezése sem volt egyszerű. A hosszú zsákja a felvonó ablakából is több méterre nyúlt ki - végig azon izgultunk, csak ne akadjon bele egy fába.
A csúcson, az 1600m dacára is 20 fok fölötti meleg napsütésben előbb félmeztelenre vetkőzött és úgy állt neki a sárkányrepülő összerakásának. A csajok csorgó nyállal bámulták a testét - bár fele annyi idős sem vagyok, így én már sosem fogok kinézni. Lassan elkészült, ellenőrzött mindent, kicsit még napfürdőzött, beszélgetett a feleségével, majd felvette a "rovarruhát"és odaállt a hegyoldal szélére. Várta, hogy a Sárga ruhás bácsi elinduljon, és fel-felpillantott a szélzsákra, hogy elég szél van-e az induláshoz. Végül szinte egyszerre indultak el.
Költözés
Ez az eheti költözés mégiscsak vicces volt. Menjünk sorjában.
Kedd 17:27 Felhívom Forni urat, hogy akkor mégiscsak aznap este mennék, mert másnap már át kell adni a másik lakást. Ő ezt nyugtázza, majd megígéri, hogy kiteszi az ajtóra a kulcsot egy boritékban (nem lepődök meg, már máskor is csinálta, és egyébként is, ez egy ilyen hely).
Kedd 19:32 Végre-valahára leteszem a tollat, pontosabban a billentyűzetet, irány haza. Beloggolok, elinditok vmi torrent letöltést, majd elkezdem a pakolást. Miután már előző nap bedobáltam a ruháimat, és amúgy sincs sok mindenem itt, hamar megvagyok.
Kedd 20:11 Felállok az autóval, ki- majd bedobálom a táskákat. Végre üres a lakás, mehet a takaritás. Igyekszem a félig sötétben (ugye csillárom sem volt) felsöpörni, majd felmosni. Ahogy ezt pár olvasó nagyon is jól tudja, nem vagyok egy mestere a takaritásnak, de 2 órával később elégedetten szemlélem az eredményt. Beugrom az autóba, ami nyakig tele van mindenfélével, hátul ingek lógnak fogason, még az anyósülésre is jutott táska, és irány a régi-új hely.
Kedd 22:37 Megállok a ház előtt, odaballagok a kapuhoz, semmi nincs kiragasztva. Talán az ajtómra ragasztotta? De hogy megyek be? - ilyenkor már a kapu zárva van. Talán arra számított, hogy hamarabb megyek, végülis Abendet mondtam neki, nem Nachtot. Most mi lesz?
Szerencsére megjelenik az a német nyugdíjas pár, akit az imént majdnem elütöttem. Elmondom nekik a szitut, ők kedvesen beengednek. Felrohanok, az ajtómon sincs boriték. Megnézem még a rejtett helyeket, ahova tehette, hátha rosszul értettem a telefonban, sehol semmi. Felhívni nem tudom, nem tudom a mobilját.. Áttekintem a helyzetet.
Kedd 22:47 Végül visszaülök az autóba, ami még mindig tele van, visszamegyek az előző helyre.
Kedd 23:02 Leteszem a tele-autót, kiveszem a pokrócot és a laptopot belőle, bemegyek a régi lakásba, és az üres lakásban lefekszem ruhástul a még ott lévő matracra.
Szerda 7:08 Nem annyira kellemes egy üres lakásban ruhában aludni úgy, hogy még zuhanyozni sem lehet, mert minden az autó mélyén van. Neten megkeresem a fickó számát, kihúzom 8-ig majd felhívom. Ha aznap nem oldom ezt meg, nem lesz hol aludnom, de bizakodom. Hála istennek felveszi. Álmos hang, majd leesik neki, hogy elcseszte. Sűrű szabadkozás. Mondom, én most még munka előtt mennék. Szerencsére valakije épp ott van, odaszól neki, hogy adjon kulcsot.
Szerda 7:32 Valóban, ott van egy néni, aki úgy néz ki, mint azok az afrikai faragványok, amiket egy botból faragnak ki, csak neki egy nagy szalmalobonc van még a fején. Először nem tudom, milyen nyelven kéne hozzá beszélni, de megértetjük egymást. Megkapom a kulcsot, megnézem a lakást, 99%-ban ugyanolyan, ahogy 1 éve ott hagytam. Kipakolok, irány a munka.
Szerda 11:01 Kiugrom a munkából, átadni a bérbeadó cégnek a lakást. Szigorú néni és kedvesebb fegyverhordozója belépnek. Körbenéznek, jól megnézik a 3 molekulát a padlón, meg az ablakkeret mellett. Majd szigorú néni megszólal szigorúan: "Ez mocskos, ezt így nem vehetem át." Majd elkezd mindenfelé molekulákat mutogatni. Hirtelen megenyhül: "Nem mondom, hogy maga hagyta itt." - és elmosolyodik. Majd újra szigorúan folytatja. "De ezt így nem vehetem át! Vagy maguk kitakarítják, vagy egy céggel megcsináltatjuk." Kérdem az mennyi lenne. "Mivel ez egy napi munka, és az ilyen cégek drágák, nem lesz kevés." Kalkulál, majd mond egy átszámítva 100eFt+ összeget. Leesnék a székről, ha ülnék, de így csak azt mondom, hogy rossz karriert választottam. Abban egészen biztos vagyok, hogy itéletnapig surolhatnám a padlót, az úgysem felelne meg nekik.
Felhívom főbérlőmet, aki valójában az albérlő, elmondom a helyzetet, szabadkozom. Több kör telefon, végül megbeszéljük, hogy valami helyi haverjának a takarítónője kijön hétfőn, és megcsinálja kb. 45eFt-ért, amit megfelezünk. Ez még mindig irgalmatlan sok, de nincs más lehetőségem, és végülis örülök, hogy ettől az egésztől megszabadultam.
És így szombat reggel mehetek autót nézni végre, és aztán haza! Mármint igazihaza, és végre nem csak egy hétvégére.
Kedd 17:27 Felhívom Forni urat, hogy akkor mégiscsak aznap este mennék, mert másnap már át kell adni a másik lakást. Ő ezt nyugtázza, majd megígéri, hogy kiteszi az ajtóra a kulcsot egy boritékban (nem lepődök meg, már máskor is csinálta, és egyébként is, ez egy ilyen hely).
Kedd 19:32 Végre-valahára leteszem a tollat, pontosabban a billentyűzetet, irány haza. Beloggolok, elinditok vmi torrent letöltést, majd elkezdem a pakolást. Miután már előző nap bedobáltam a ruháimat, és amúgy sincs sok mindenem itt, hamar megvagyok.
Kedd 20:11 Felállok az autóval, ki- majd bedobálom a táskákat. Végre üres a lakás, mehet a takaritás. Igyekszem a félig sötétben (ugye csillárom sem volt) felsöpörni, majd felmosni. Ahogy ezt pár olvasó nagyon is jól tudja, nem vagyok egy mestere a takaritásnak, de 2 órával később elégedetten szemlélem az eredményt. Beugrom az autóba, ami nyakig tele van mindenfélével, hátul ingek lógnak fogason, még az anyósülésre is jutott táska, és irány a régi-új hely.
Kedd 22:37 Megállok a ház előtt, odaballagok a kapuhoz, semmi nincs kiragasztva. Talán az ajtómra ragasztotta? De hogy megyek be? - ilyenkor már a kapu zárva van. Talán arra számított, hogy hamarabb megyek, végülis Abendet mondtam neki, nem Nachtot. Most mi lesz?
Szerencsére megjelenik az a német nyugdíjas pár, akit az imént majdnem elütöttem. Elmondom nekik a szitut, ők kedvesen beengednek. Felrohanok, az ajtómon sincs boriték. Megnézem még a rejtett helyeket, ahova tehette, hátha rosszul értettem a telefonban, sehol semmi. Felhívni nem tudom, nem tudom a mobilját.. Áttekintem a helyzetet.
Kedd 22:47 Végül visszaülök az autóba, ami még mindig tele van, visszamegyek az előző helyre.
Kedd 23:02 Leteszem a tele-autót, kiveszem a pokrócot és a laptopot belőle, bemegyek a régi lakásba, és az üres lakásban lefekszem ruhástul a még ott lévő matracra.
Szerda 7:08 Nem annyira kellemes egy üres lakásban ruhában aludni úgy, hogy még zuhanyozni sem lehet, mert minden az autó mélyén van. Neten megkeresem a fickó számát, kihúzom 8-ig majd felhívom. Ha aznap nem oldom ezt meg, nem lesz hol aludnom, de bizakodom. Hála istennek felveszi. Álmos hang, majd leesik neki, hogy elcseszte. Sűrű szabadkozás. Mondom, én most még munka előtt mennék. Szerencsére valakije épp ott van, odaszól neki, hogy adjon kulcsot.
Szerda 7:32 Valóban, ott van egy néni, aki úgy néz ki, mint azok az afrikai faragványok, amiket egy botból faragnak ki, csak neki egy nagy szalmalobonc van még a fején. Először nem tudom, milyen nyelven kéne hozzá beszélni, de megértetjük egymást. Megkapom a kulcsot, megnézem a lakást, 99%-ban ugyanolyan, ahogy 1 éve ott hagytam. Kipakolok, irány a munka.
Szerda 11:01 Kiugrom a munkából, átadni a bérbeadó cégnek a lakást. Szigorú néni és kedvesebb fegyverhordozója belépnek. Körbenéznek, jól megnézik a 3 molekulát a padlón, meg az ablakkeret mellett. Majd szigorú néni megszólal szigorúan: "Ez mocskos, ezt így nem vehetem át." Majd elkezd mindenfelé molekulákat mutogatni. Hirtelen megenyhül: "Nem mondom, hogy maga hagyta itt." - és elmosolyodik. Majd újra szigorúan folytatja. "De ezt így nem vehetem át! Vagy maguk kitakarítják, vagy egy céggel megcsináltatjuk." Kérdem az mennyi lenne. "Mivel ez egy napi munka, és az ilyen cégek drágák, nem lesz kevés." Kalkulál, majd mond egy átszámítva 100eFt+ összeget. Leesnék a székről, ha ülnék, de így csak azt mondom, hogy rossz karriert választottam. Abban egészen biztos vagyok, hogy itéletnapig surolhatnám a padlót, az úgysem felelne meg nekik.
Felhívom főbérlőmet, aki valójában az albérlő, elmondom a helyzetet, szabadkozom. Több kör telefon, végül megbeszéljük, hogy valami helyi haverjának a takarítónője kijön hétfőn, és megcsinálja kb. 45eFt-ért, amit megfelezünk. Ez még mindig irgalmatlan sok, de nincs más lehetőségem, és végülis örülök, hogy ettől az egésztől megszabadultam.
És így szombat reggel mehetek autót nézni végre, és aztán haza! Mármint igazihaza, és végre nem csak egy hétvégére.
Svájc, a négy nyelvű ország
A nyelvtanulós projekt keretében írtam a kanton hivatalos oldalán (Corsi per adulti) talált címnek.
Erre kaptam egy ilyen válaszlevelet:
Igen. Sikerült olaszul válaszolniuk.
Sehr geehrte meine Dame/Herren,
Ich arbeite in Riazzino, Ticino, aber ich spreche kein Italienisch - I würde sie gern lernen. Ich habe es auf Ihrem Website gesehen, dass Sie einige Sprachkurse auch in Italienisch haben. Aber die Seite zeigt jetzt nur Frühling, kein Herbst. Können Sie bitte erklären, ob Sie Italienisch Kurse auch im Herbst haben werden and mit welchem Konditionen. Mit freundlichen Grüssen,
Balazs Gorboi
Erre kaptam egy ilyen válaszlevelet:
Egregio signore,
anche in autunno ci saranno corsi di italiano.
Il nuovo programma sarà pronto a metà agosto. Se ci indica il suo indirizzo postale gliene manderemo una copia.
Cordiali saluti, Il segretariato
Silva Trosi
Corsi per adulti
tel. 091/814 34 52
Igen. Sikerült olaszul válaszolniuk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
