Az utazás gyötrelmei

Fáradtan ébredtem. Elkunyeráltam a mellettem ülő angol srác Daily Mailjét, fogalmatlanul elkezdtem olvasni az angol krikett-válogatott csapatkapitányi drámáját (volt benne könny meg sok nemangol játékos az angol válogatottból), majd kipillantottam, és elállt a lélegzetem. Alattunk hevert az Alpok Google Earth képe, ameddig a szem ellát. Felhőfoszlányok, egy-egy apró hófolt, zegzugos völgyek, kis faluk, tengerszemek, mély erdők, s mindez valószerűtlenül kristálytisztán.

Egy pillanatra elfelejtettem, hogy aznap reggel egy időzónával odébb hajnali 3-kor keltem; hogy a megfelelő éjszakai buszt nem intettem le, mert kómásan matattam a táskámban; s így a csatlakozásra 25 percet kellett várni a Marble Archon; ami miatt már csak az 5:10-es Stansted Express-t értem el; minek révén 6:02-kor értem a check-in területre, ahol a 6:40-es indulás miatt már lezárták a check-int, és nekem hiába nem kellett csomagot feladni, inkább megvágtak 54 fontra és feltettek a következő gépre. És elfelejtettem, hogy nyilván az én csomagomat vizsgálták át részletesen; és azt is, hogy még a reptéren sem találtam Dove csokit. Elmúlt a rezignáltság afelett is, hogy hogy vagyok képes még a beszállókártyát is elveszteni - szerencsére csak egy percre.

Ez volt a hazaút csúcspontja, ami azért nem nehéz, tekintve, hogy a fentiek a leszállás után folytatódtak: a reptéren hagyott autót most az anyós-oldalról törték fel (hiszen a vezetőoldalon már le volt dugózva), majd egy baleseti ill. egy határ-dugóba is beleszaladtam, míg végre visszaértem dolgozni.

A kiutazás ennél csak egy fokkal volt nyugisabb 4 nappal azelőtt: akkor a Ryanair 1 órát késett, éjfélre szállt le, ami miatt lemaradtam minden metróról, és az éjszakai buszokhoz nem értve, fáradtan, inkább 35 fontért kitaxiztam.

-*-*-*-*-*-*-*-

De ha az út nightmare volt (btw. miért hívják angolul a rémálmot éjjeli kancának??), a kintlét maga egy álom volt. Voltam már 2-3-szor Londonban, de nagyon nagy élmény volt ez a 3 nap. Köszönök mindent, Kriszta, kedves névnapos vendéglátóm! (és persze neked is, Orsi :)

Képek és benyomások hamarosan ugyanitt.