Emlékeztető

Múlt hét végén Ájm dájin' címmel fogalmaztam bejegyzést, amit a nagy haldoklás közepette nem is tudtam megírni. Meg mást sem, pedig de mennyire szerettem volna visszaadni valamit abból a múlt hétből.

E hét után viszont asszem nem árt a következő idézettel emlékeztetni magam (és a kedves sorstárs-olvasókat)..

"- De nem gondolod, hogy szívesebben maradnának otthon, és a feleségüket csókolgatnák, meg uszodába járnának és szórakoznának?
- Nem - mondta Colin. - Ugyanis erre nem gondolnak.
- Dehát az ő hibájuk, ha azt hiszik, hogy dolgozni dicsőség?
- Nem - felelte Colin, - nem az ő hibájuk. Azért hiszik, mert azt mondják nekik: 'A munka szent, a munka jó, szép, a legfontosabb, s csak a dolgozóknak van joguk mindenre.' Csakhogy odajutnak, hogy mindig dolgozniuk kell, és nem tudják élvezni munkájuk gyümölcsét.
- Szóval akkor ostobák? - kérdezte Chloé.
- Azok - felelte Colin. - Azért értenek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy dolgozni a legjobb. Így elkerülik a gondolkodást, azt, hogy előrejussanak, és hogy többé ne kelljen dolgozni nekik.
- Beszéljünk másról. Fáraszt ez a téma. Mondd, szereted-e a hajam?"

(Boris Vian: Tajtékos napok)

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hééé! Emlékszel? Apám adta kölcsön ezt a könyvet neked úgy 10 éve! :D

b írta...

hogyne emlékeznék!
aztán most megint a kezembe került ezúttal a mi "könyvtárunkból"

Névtelen írta...

Boris Vian az egyik kedvenc íróm, tavaly szinte csak tőle olvastam... A Tajtékos napok volt tőle az első, az hozta meg az életműhöz a kedvem.
Legutóbb a "Blues egy fekete macskáért" c. novelláskötetéhez volt szerencsém, amit szintén nagyon érdemes.

b írta...

Masodjara is jo volt elolvasni..
Koszonom, felirom. Es meg melyik volt, ami tetszett?

Névtelen írta...

azt hiszem, hogy nem sikerült múltkor kommentelnem.
szóval: Piros fű, Szívtépő (régebbi fordítás: Hullasztó) még kedvencek Boris Viantól.