Múlt hét végén Ájm dájin' címmel fogalmaztam bejegyzést, amit a nagy haldoklás közepette nem is tudtam megírni. Meg mást sem, pedig de mennyire szerettem volna visszaadni valamit abból a múlt hétből.
E hét után viszont asszem nem árt a következő idézettel emlékeztetni magam (és a kedves sorstárs-olvasókat)..
"- De nem gondolod, hogy szívesebben maradnának otthon, és a feleségüket csókolgatnák, meg uszodába járnának és szórakoznának?
- Nem - mondta Colin. - Ugyanis erre nem gondolnak.
- Dehát az ő hibájuk, ha azt hiszik, hogy dolgozni dicsőség?
- Nem - felelte Colin, - nem az ő hibájuk. Azért hiszik, mert azt mondják nekik: 'A munka szent, a munka jó, szép, a legfontosabb, s csak a dolgozóknak van joguk mindenre.' Csakhogy odajutnak, hogy mindig dolgozniuk kell, és nem tudják élvezni munkájuk gyümölcsét.
- Szóval akkor ostobák? - kérdezte Chloé.
- Azok - felelte Colin. - Azért értenek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy dolgozni a legjobb. Így elkerülik a gondolkodást, azt, hogy előrejussanak, és hogy többé ne kelljen dolgozni nekik.
- Beszéljünk másról. Fáraszt ez a téma. Mondd, szereted-e a hajam?"
(Boris Vian: Tajtékos napok)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Hééé! Emlékszel? Apám adta kölcsön ezt a könyvet neked úgy 10 éve! :D
hogyne emlékeznék!
aztán most megint a kezembe került ezúttal a mi "könyvtárunkból"
Boris Vian az egyik kedvenc íróm, tavaly szinte csak tőle olvastam... A Tajtékos napok volt tőle az első, az hozta meg az életműhöz a kedvem.
Legutóbb a "Blues egy fekete macskáért" c. novelláskötetéhez volt szerencsém, amit szintén nagyon érdemes.
Masodjara is jo volt elolvasni..
Koszonom, felirom. Es meg melyik volt, ami tetszett?
azt hiszem, hogy nem sikerült múltkor kommentelnem.
szóval: Piros fű, Szívtépő (régebbi fordítás: Hullasztó) még kedvencek Boris Viantól.
Megjegyzés küldése