Folyton kinézem, eltervezem, álmodozom róla, hogy mit és hova, erre sosem oda jutok. Minél fontosabb az úticél, annál kevésbé sikerül, annál messzebb kerülök.
Ezért nem tudok sosem megérkezni, de még csak a közelébe sem eljutni annak, amit elképzeltem. Ehelyett marad a konstans Roadtrip.
Jó lenne kicsit elfogadni ezt, s kiélvezni az út minden percét. Ezért igyekszem nem nézni a térképet, hogy az út merre visz, viszont észrevenni az út melletti érdekes alakú követ, furcsa virágot.
1 megjegyzés:
Ha még 5 évet fiatalodsz, valamelyinkünk börtönbe kerül...vagy én,kiskorú megrontásáért, vagy te, szélhámosság gyanujával... :-)))
Megjegyzés küldése