Modern balett

Najó, szögezzük le, én nem hittem a Győri Édes Jó Reggelt! sorozatában. Mindenfelől istenítették, de én mindig azt gondoltam, h a keksz az nem tisztességes reggeli. Hát nem is az, viszont most, hogy nem csakhogy kenyeret, de még ropit sem találtam itthon, igencsak jól esett a megszokott teákkal. És annyira artificiális, hogy hiába járt le 5 hónapja, ennek semmi nyoma nem volt. (visszaolvasva, ez a bekezdés már-már reklámblokknak tűnik a főműsor előtt)

Továbbá, ami még fontosabb, azt is szögezzük le, hogy - shameonme - nem voltam még baletten. Sem klasszikus baletten, sem modernen. Tegnapig.
Prekoncepcióm nyilván volt. Biztos voltam benne, h a balett baromi unalmas, sztoriból nem értek semmit, mert én ilyen verbális gyerek vagyok, s annak hiányában csak maga a mozgás marad, ami meg nem köt le, nem tudom értékelni, mert én ilyen verbális gyerek vagyok. És akkor tévedtem.

De amellett, hogy verbális gyerek vagyok, nyitott is. Legalábbis szeretem ezt gondolni magamról. Ezért nem tudtam ellenállni, amikor kaptam egy kedves meghívást a MüPába, Bozsik Yvette-ék Varázsfuvolájára. És nagyon jó éreztem magam! Persze kellett hozzá, hogy előtte átismételtem a sztorit, mert magából a táncból nem valószinű, h megértettem volna. Viszont így, hogy tudtam, nagyon élveztem, sőt, sokkal jobban, mint az eredeti opera-formátumban. Az operákkal leginkább az a bajom, hogy a sztori 5 mondatban elmondható, és max. félórában be is mutatható - lenne. Így, táncos kivitelben viszont fel sem tűnt az idő, mert nagyon érdekes volt, ahogy tánccal, de színészi játékkal a verbális sztorit. És akkor még nem is szóltam a poénokról, amiktől rengetegszer húzódott mosolyra a szám.

Laikusként nekem mindenki játéka tetszett, de kissé kiemelkedett az Éj királynője (Lisztóczki Hajnalka), Papageno (Vati Tamás) és Pamina (Krausz Alíz), míg Sarastro (Hámor József) szerepéhez, áriáihoz valahogy lassabb mozgásokat képzeltem volna - de ez koreográfiai probléma inkább.

Másik, ami furcsa volt, az az előadás vége. Az a csavar rendben volt, h a "jók", Sarastroék voltak feketében, míg az Éj királynője társasága fehérben, de a végén miért viselt ördögállarcot Pamina, és fekete állarcokat a többiek, azt nem tudom. Továbbá azt sem, hogy miért vándorolt a lépcsőn felfele magányosan és elveszetten Papageno. Az egyetlen, ami eszembe jutott az az, hogy Papageno, miután nem állta ki a próbákat, nem lett bölcs, míg a többiek igen, ezért voltak ők már fent. Viszont, ha ez igaz, és az ördögmaszk is, akkor ez azt jelenti, hogy aki bölcs lesz, az gonosszá válik??
Mindenesetre nem csak én nem értettem ezt, mert a közönség sem mert elkezdeni tapsolni - azt hitték, még történni fog valami.

All-in-all, ezzel az előadással a modern balett nyert egy újabb nézőt, de csak akkor, ha ismerem a sztorit. Azért anélkül reménytelen lett volna. :)